Belső mosoly

Nyitott kupéajtó, remeg

Szempilládon, ahogy rebeg,

Porszemnyi égi varázs

 

Lomhán a mutató, ketyeg

Az ég velünk, hát veled

Húzom meg felhők szakállát?

 

Alig indultunk csak el,

Mire föl hát a kegy?

Valami készül, és átlát

 

Úgy érzem, a ködön,

Mit én lüke zsírosbödön

Fejem hipp-hopp kitalált.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

írta: dr.beci, 2009. dec. 23. 0:51 - címkék: és kategóriák: - 1 komment

#4

lelibbenni lólábak elébe. vagy inkább

 

kérges kézzel fityiszt mutatni

igazamat marokra kévébe

enni loholni nem aludni hagyni

huppanni magam ágyam szélére

szemeket kutatni kakaót kavarni

lelkesen jutni felhők mélyére

álmot rajzolni, csöndet álmodni

ellebegni a sínpár összeér-e

 

lassan elfogyni fákat megnőni

sorból kiállni szépen megköszönni

 

 

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

írta: dr.beci, 2009. aug. 17. 21:51 - címkék: gondolatok, lélek, vers és kategóriák: - 1 komment

Tömeg-nyomor

mezítláb a fűben sétálok

két karom az égbe merítem

tévé tejét szopó új barbárok

nyögéseivel tömik be a fülem

 

csöndre vágyom, nyugalomra

izzad mellettem a sok majom

halál a város, egy halomban

majmolnak a BKV-vonalakon

 

itt egy divat, ott egy sportos

de hogy mindkettő majom

én is az vagyok, ez nem fontos

hanem hogy sűrű, ez a bajom

 

jó nekünk a tömeg melege

erősítjük egymást, magunk

de ha röffen a disznók serege 

jól betaníthatóak vagyunk

 

nincs is kiút ebből már igazi

"aki normális, kussol a valagán"

a sok okoskodó disznó kurafi

meg hízik rajtunk szépen, az ám.

 

Inspiratív video:

 

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

írta: dr.beci, 2009. jún. 19. 10:02 - címkék: és kategóriák: - 1 komment

eutanázia, és ami róla eszembe jutott

Itt egy vers, ami az eutanáziáról jutott eszembe. Nem valami jó, azt hiszem eléggé csiszolatlan, satöbbi, de mondjátok meg ti.  

Érezned kell, ha fáj is

Érezned kell, ha fáj is,

hegeid  húzódását arcodon

 amiket majd, ha máris

 Menned kellene utadon

Tovább, az alagút sötétjét

Elhagyva, lágy fényesség

ujja simogat meg, akkor fogod hallani:

Hogy a szenvedés volt alkalmi

tanítód, hogy a csupa

biztonság, nyugalom, buta

ingerszegénység csak, paróka a fejeden.

 A fájdalom körme akkor emlékeidben

vonalaz majd kontúrt,  lassan lába kél a szónak,

csönd szagát érzed,  s elfut veled a csónak. 

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

írta: dr.beci, 2009. máj. 15. 23:04 - címkék: vers és kategóriák: - 3 komment

Első

Fáj a fejem már megint, talán valami front jött, vagy csak a nyakam merev a görcsös netezéstől. Az oroszok megnyerték a hokivébét, délután megmostam a hajam. 184 forinton volt ma a svájci frank, márpedig manapság ez fontos adat a magyarnak. Nyári meleg volt ma, reggel végeztem a kétnapos kétéjjeles munkával, zsíros hajjal, elviselhetetlenül izzadtan jöttem haza. Aztán csak aludtam délig. Elügettek az órák szép lassan mellettem, míg horkoltam, és utána sem voltam túl éber.

Valahogy mindig kicsúszik a kezem közül az idő, mint egy csúszós játékszer, amiben az életem árnyéka lebeg.

 

Jönnek a vizsgák, de engem ez még nem izgat föl jobban, mint egy jó hokimeccs.

 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

írta: dr.beci, 2009. máj. 10. 23:33 - címkék: fáradtság, gondolatfoszlány, öröm és kategóriák: - 1 komment